Összefoglaló a nyár fontosabb kiberbiztonsági eseményeiről
A kiberbiztonsági hónap alkalmából röviden felidézzük az elmúlt hónapok jelentősebb eseményeit.
Jelentős hálózati incidens a Balkánon
Az európai villamosenergia-rendszer délkeleti részét érintő, 2024. június 21-i hálózati incidenst követően az ENTSO-E frissített jelentést tett közzé, amelyben részletezte az incidens kiváltó okait. A jelentés szerint két rövidzárlat okozta a montenegrói Ribarevine-Podgorica2 400 kV-os vezeték, valamint az Albánia és Görögország közötti Zemblak-Kardia 400 kV-os vezeték meghibásodását, ami feszültségösszeomlást és a villamosenergia-ellátás átmeneti megszakadását eredményezte. A jelentés ide kattintva érhető el az Entso-e honlapján.
A balti TSO-k leválnak az Oroszország által ellenőrzött villamosenergia-rendszerről
A balti átvitelirendszer-üzemeltetők (TSO-k) bejelentették döntésüket, miszerint 2025 februárjára leválnak az Oroszország által ellenőrzött villamosenergia-rendszerről. A litván, lett és észt átvitelirendszer-üzemeltetők már értesítették az orosz és fehérorosz üzemeltetőket arról, hogy nem hosszabbítják meg az úgynevezett BRELL-megállapodást. A szinkronizáció célja az energiafüggetlenség növelése és az Oroszországtól való függőség csökkentése.
Orosz fenyegetések a norvég energiaiparral szemben
2024. augusztus 26-án hét európai ország biztonsági szolgálata tájékoztatta a norvég energetikai vezetőket és tisztviselőket az európai kritikus infrastruktúrát célzó orosz fenyegetésekről. A beszámolók szerint az egyeztetésen Norvégia, Németország, Belgium, Hollandia, Finnország, Svédország és Izland, valamint a norvég energiavállalat és Európa legnagyobb gázszolgáltatója, az Equinor képviselői vettek részt. A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal képviselője szerint a fenyegetés kémtevékenységből és potenciális szabotázscselekményekből áll.
Riport az EU villamosenergia- és távközlési ágazatának kiberbiztonságáról
Az uniós tagállamok az Európai Bizottsággal és az ENISA-val együttműködve közzétették az első kockázatértékelési jelentést, amely kiemeli a két ágazatot érintő számos sürgető kockázatot, köztük az ellátási láncból eredő kockázatokat, a kiberbiztonsági szakemberek hiányát, valamint a kiberbűnözők tevékenységét és az államilag támogatott szereplőket. A jelentés többek között arra ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a zsarolóvírusok elleni védekezés, a személyi biztonság és az eszközgazdálkodás terén bevált gyakorlatokat. A nemzeti CSIRT-ekkel, a bűnüldözési szervekkel és a nemzetközi partnerekkel való fokozott együttműködés is ajánlott, emellett az ellátási lánc mélyebb értékelésére is figyelmeztet a jelentés, különös tekintettel a nagy kockázatú harmadik országbeli beszállítóktól való függőség csökkentésére.